Inzulinrezisztencia és Policisztás Ovárium Szindróma

 

Először is tisztázzuk a fogalmakat:

 

IR:                          Inzulinrezisztencia. Szénhidrát-anyagcsere zavar. Inzulinrezisztencia élettani háttere, hogy a hasnyálmirigy által termelt, a sejtek cukorfelhasználását segítő inzulint a sejtek nem ismerik fel, nem kötik meg, így az inzulin a hatását nem tudja kifejteni. A rezisztencia eredménye, hogy a sejtek nem tudják a cukrot a vérből felvenni, a cukor a vérben felhalmozódik.

PCO:                      legalább a nők negyedénél előfordulhat, ez jelenti a policisztás ováriumot, tehát a petefészekben sok pici meg nem érett tüsző látható.

PCOS:                   PCO Szindróma, tehát több tünet együttes jelenléte, amelyek közül lehet az egyik a petefészek cisztás elváltozása (PCO), de az is lehet, hogy ez a tünet nálunk éppen nincs jelen, így az elnevezés kissé megtévesztő. Anyagcsere probléma áll minden esetben a háttérben, tehát aki PCOS, az biztosan IR-es is, viszont fordítva ez nem feltétlenül igaz, hiszen kb. minden 10. nőt érint. Hogy kiderüljön, van e PCOS-ed, nem elég az ultrahang (mert ugye nem is biztos hogy vannak ciszták), egy hozzáértő endokrinológus vagy belgyógyász vagy nőgyógyász küldhet el megfelelő labor vizsgálatra, ahol néznek hormon panelt és terheléses vércukor illetve inzulin értékeket.

 

A Policisztás Ovárium Szindróma jelei, tünetei:

1.       Elhízás: az egyik leggyakoribb tünet, illetve a legszembetűnőbb. A cukor lebontásának zavar miatt alakul ki, illetve a helytelen étkezés rásegít.

2.       Cisztás petefészek

3.       Zsíros, pattanásos bőr

4.       Hajhullás

5.       Túlzott szőrnövekedés nem megszokott területeken pl: arc, nyak, has, mellkas területén megjelenő szőrszálak.

6.       Menstruációs zavarok. Rendszertelen ciklus, folyamatos „barnázás”, köztes vérzések stb.

A PCOS nem feltétlenül hordozza minden tünetet magával, lehet, hogy valamelyik nem jellemző ránk. Az egyetlen biztos tünet PCOS esetén az IR.

Ezért is fontos első körben terhelt vércukor illetve inzulin vizsgálatot végeztetni (legalább 3 pontos a mérvadó). Erre háziorvos nem adhat beutalót, csak szakorvos (nőgyógyász/belgyógyász/endokrinológus). Lehet, hogy a vércukor értékeink rendben vannak, viszont az inzulin értékek nem megfelelőek, így fenn áll az inzulinrezisztencia.

               

 

Általános referencia értékek:

                               0’ perces/éhgyomri cukor érték:              5mmol/l alatt

                               60’ perces cukor érték:                                 7mmol/l alatt

                               120’ perces cukor érték:                              0’ perceshez közeli érték, de ne essen be alá

 

                               0’ perces inzulin érték:                                 8mlu/ml alatt

                               60’ perces inzulin érték:                               30-40mlu/ml alatt

                               120’ perces inzulin érték:                            20mlu/ml alatt

IR-eseknél gyakori probléma hogy a terhelt vércukor (a nagy inzulinválasz miatt) a terhelt vércukor érték beesik az éhgyomri alá. Az IR-t a diabétesz előszobájaként szokták emlegetni, hiszen minden véges, és egy idő után ha nem csökkentjük a szervezetünk szénhidráttal, cukrokkal való terhelését, a hasnyálmirigyünk kifárad, és kialakulhat a csökkentett glükoztolerancia, más néven az IGT, majd ezt követően a 2-estípusú cukorbetegség.

További vizsgálatok a PCOS megállapításához:

Hormonpanel: Két vérvételből áll. Az első a ciklus 2.-5. napján, a második a ciklus 21.-25. napján történik. Amit néznek: LH, FSH, ösztradiol, tesztoszteron, prolactin, progeszteron.
Az már PCOS-re utalhat, ha az LH szint magasabb, mint az FSH. Az ösztradiolból megállapítható, hogy a petefészek mennyire stimulálható. A tesztoszteron, mint tudjuk férfi hormon. Ennek a túlzott jelenléte a nők szervezetében gátolja a peteérést. A ciklus-első vérvételkor magas prolactin szint az ovulációt gátolja.  A progeszteron szint a peteérést hivatott jelezni.

 

A PCOS és az IR jól kezelhető. Ha csak „enyhe” IR-ről van szó, általában elég lehet a sport és a diéta (vagy inkább nevezzük életmód-váltásnak) bevezetése az életünkbe.  Amennyiben ez nem elég, akkor az orvos kiír egy metformin tartalmú készítményt.

A KEZELÉST MINDEN ESETBEN ORVOS KELL ELINDÍTSA ÉS FIGYELEMMEL KÍSÉRJE.
Mindezek mellett a diétához szükség van egy dietetikusra, főleg eleinte, míg megértjük az alapelveket, amelyeket követve szépen alakítható, kezelhető lesz az IR.

A DIÉTA

A legfontosabb része az életmód-váltásunknak. Az első, amit be kell vezetnünk, a napi ötszöri étkezés. A napi életvitel és az IR súlyosságának foka alapján a dietetikus megállapítja egyénre szabottan, hogy napi szinten mennyi szénhidrát (későbbiekben: CH) bevitelre van szükségünk. Általánosságban ez 160 gr CH/nap, de van, hogy több vagy kevesebb.  
Ez attól is függ, hogy van e túlsúlyunk, vagy sem.

A szénhidrátokat két csoportra oszthatjuk. Vannak lassan felszívódó, és gyorsan felszívódó szénhidrátok. Ezt az adott ételek glikémiás indexe mutatja. A gyors CH magas, míg a lassú CH alacsony glikémiás indexű. A lassú felszívódású CH azért ideálisabb, mert lassabban emeli meg a vércukor szintünk, ezáltal nem kell a hasnyálmirigynek olyan nagy mennyiségű inzulint termelnie.

Gyors felszívódású CH: fehér liszt, cukor(glükóz), méz, barnacukor, gyümölcscukor(fruktóz), barna cukor, fehér rizs, jázmin rizs, gyümölcsök, gyümölcslevek, tejtermékek. Extra gyorsak a puffasztott, extrudált termékek, illetve a pürésített ételek.

Lassú felszívódású CH: Teljes kiőrlésű (továbbiakban TK) lisztek, durumliszt, durumtészta, TK tészta, barnarizs, basmati rizs, köles, quinoa, kuszkusz, hajdina, száraz hüvelyesek, zöldségek (kivéve burgonya), nyírfacukor, eritritol, stevia, zabpehely, zabkeksz stb.

Ha gyors felszívódású szénhidrátot viszünk be, ajánlott lassítani. Pl a joghurtot zabpehellyel, a gyümölcsöt zabpehely kekszel.

A diéta napi felépítése:

                Az átlagos 160 gr CH alapján:

·         Reggeli: 7 órakor– 30 gr ch (mind lassú felszívódású)

·         Tízórai: 10 órakor – 20 gr ch (10 gr lassú-, 10 gr gyors felszívódású)

·         Ebéd: 13 órakor – 50 gr ch (40 gr lassú-, 10 gr gyors felszívódású)

·         Uzsonna: 16 órakor – 20 gr ch (akár mind a 20 gr lehet gyors felszívódású)

·         Vacsora: 19 órakor – 40 gr ch (30 gr lassú-, 10 gr gyors felszívódású)

Ételek, amiket ki kell iktatnunk az étrendünkből, és helyettesíthetjük mással.

Fehér liszt, cukor, méz, fehér lisztből készült tészta, fehér rizs, búzadara, zsemlemorzsa, extrudált kenyér, abonett, puffasztott rizs, banán, aszalt gyümölcsök,

És néhány dolog, amit mennyiségi korlátozással bár, de a napi CH bevitelbe való beleszámolás nélkül „nassolhatunk”:

·         sajtok

·         túró 10 dkg-ig

·         tejföl 2 evőkanál mennyiségig

·         tojás, virsli, felvágottak, húsok, halak

·         200 gramm olyan zöldség, aminek 5 gr-nál kevesebb a CH tartalma 100 gr-ban (pl. paprika, paradicsom, uborka, karfiol, brokkoli, savanyú káposzta, gomba)

·         Olajos magvak pl. mandula

 

 

A CUKOR nevei a termékeken – ha ezt látod az összetevők között, akkor IR-esként nem ajánlott megenni:

Cukor                                    Kókusz cukor
                Dextróz                               barna cukor
                maltóz                                  glükóz-fruktóz szirup
                kukorica szirup                 glükóz
               HFCS                                     fruktóz
                karamell                              keményítőszirup
                juharszirup                         gyümölcscukor
                szacharóz                            invertcukor
                agavészirup                       szőlőcukor
                rizsszirup                             maltrodextrin
                melasz                                 nádcukor